Beatrix tükre
Budapest, 1997. ősz
Bevezetés
Beatrix királynénak a magyar történeti emlékezetben betöltött szerepét vizsgálva hamar kitűnik, milyen nagy szerepet kapott a kortárs történetírásban, vagy az életét követő évszázadban, és ehhez képest mennyire háttérbe szorult személye a későbbi korokban. Ennek megfelelően jelen dolgozatban jobbára a XV-XVI. századi munkák Beatrix képével foglalkozom, néha beleszőve későbbi történetírók véleményét, akik szintén az korábbi, közel-kortárs írások alapján alakították ki Beatrix képüket.
A alábbi historiográfiai elemzés nem áll meg a tárgyilagos ismertetésnél, célja a miértek felkutatása. A következőkben megkísérlem feltárni azt a mindenkori történetírói érdekeltséget, amely a különböző korok szerzőinél a királyné történeti szerepét illetően gyakran egymással élesen szemben álló értelmezésekhez vezetett, s amely így hosszú távon meghatározta a későbbi korok Beatrixhoz fűződő ambivalenciáját.
Ezek alapján a dolgozat tagolása a következő:
Először nagyobb ráközelítésben megnézzük a kortársak hogyan vélekedtek Beatrixról. Ezt követően két munka alapján felidézzük Bonfini nézeteit Beatrix erényeiről, majd Heltai Gáspárnak főleg Bonfini Decadese alapján írott Krónikáját vizsgáljuk, amely a királyné történeti szerepét illetően jelentősen változtat az eredeti mű meggondolásain. Végül a miértek megválaszolására teszünk kísérletet. Az említett részeket a királyné életrajzi adatait ismertető két rövid fejezet fogja közre, először a Magyarországra érkezését megelőző eseményekről, végül pedig a Mátyás halálát követő időszakról.




